Valószínűleg jövőre láthatja a nagyközönség a belvárosi templom alatt a 12. századi, korábbi templom szentélyének alapfalai felhasználásával kialakított altemplomot – írja a Műemlékem.hu.
Nemsokára véget ér a pesti belvárosi Nagyboldogasszony-plébániatemplom feltárása és felújítása. A templom a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejti, már a 11. században is templom állt a mostani helyén, a jelenleg látható templom pedig a 16. században épült. Jelenleg a templom padlójának az építését végzik az épületben. Az altemplom végső kialakítására, a lejáratok elkészítésére ezután kerül sor – írja a Műemlékem.hu.
„A legősibb maradványok bemutatását, vagyis az altemplom kialakítását alapos régészeti és építéstörténeti kutatás előzte meg. Ennek hála sok adalékkal gazdagodott a tudásanyag, különösen a román kori templomot illetően” – mondta el a Műemlékem.hu magazinnak Mezős Tamás professzor, az épület felújításának, a bemutatásnak a tervezője.
Szent Gellért sírja nincs meg
Szent Gellért legendája szerint a püspök halála után ide temették először a testét és innen vitték át néhány év múlva Csanádra, ahol az alig százötven éves templomban, oltárként ma is láthatjuk azt a kőszarkofágot, amibe az áttemetés után vélhetően Gellért maradványait helyezték. Ám a pesti templom most sem került elő - így szinte már bizonyos, hogy nem a mai templom területén állhatott.
Az altemplomot úgy újítják fel, hogy abban az Árpád-korig visszamenően bemutatják a különböző építészeti rétegeket. Ezt követi majd a felső templom rekonstrukciója. Itt fogják egy járható üveglap alatt elhelyezni az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
„A 12. századi román stílusú szentély a legkorábbi fennmaradt középkori részlet a mai Pest területén, az új kialakítással, a korábbi vakondjáratok megszüntetésével pedig értelmezhető, átélhető térré vált” - jelentette ki Mezős Tamás. - „A cél egy közösségi liturgikus tér kialakítása volt, ami a barokk kriptatérrel lesz egy egység. A 12. századi szentélybe bekerül egy kis oltár is. Mi most az alapozás szintjén vagyunk. A középkori járószint alig valamivel volt csak a templom mostani padlója alatt.”
A jáki templomhoz mérhető
A plébánia számára a legfontosabb a román kori bazilika fölfedezése és föltárása, amelynek alapfalai egy az egyben előkerültek. Az 1100-as évek fordulóján épült, háromhajós nagy bazilika jelentősége és értéke a lébényi Szent Jakab-templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Az altemplomi részben háromféle teret alakítanak ki. Egy imádságos teret, kiállítótereket, valamint közösségi tereket, hiszen a belvárosi főplébániának nincs plébániaháza, azt ugyanis az Erzsébet híd építése során elbontották.
A műemlékem.hu magazin értesülése szerint a kivitelezéshez hiányzik még százmillió forint, ami meglehetősen lelassítja a munkálatokat.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
Egy „végtelenül cinikus” magyarázattal állt elő Karácsony Gergely.
JAS 39 Gripen vadászgépek és forgószárnyasok is feltűnhetnek szombat délelőtt Budapesten és környékén.
Megnyilvánulásaik büntetőjogilag is relevánsak: gyűlöletbeszédnek, terrorizmus dicsőítésének, gyilkosságra való nyilvános felhívásnak minősülhetnek.
Több mentőegység érkezett a helyszínre.
Két legyet ütne ezzel egy csapásra a Tisza Párt fővárosi szövetségese.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
